lirik lagu a rab glya – dalriada

árva gólya áll magában,
egy teleknek a lábjában.
felrepûlne, messze szállna,
messze messze, tengerekre,
csakhogy el van metszve szárnya.

tûnõdik, féllábon állván,
el-elúnja egyik lábán,
váltogatja, cserélgeti.
abban áll a múlatsága,
ha beléun, újrakezdi.

szárnya mellé dugta orrát,
messze nézne, de ha nem lát!
négy kerités, négy magas fal:
jaj, mi haszna!
bár akarna, kõfalon nem látni átal.

még az égre fölnézhetne,
arra sincsen semmi kedve:
szabad gólyák szállnak ottan
jobb hazába;
de hiába!
ott maradt õ, elhagyottan.

várja, várja, mindig várja,
hogy kinõ majd csonka szárnya.
s felrepûl a magas égig,
hol a pálya nincs elzárva,
‘s a szabadság honja kéklik.

õszi képet ölt a határ,
nincsen rajta gólyamadár.
egy van már csak: õ, az árva,
mint az a rab, ki nem szabad,
keskeny ketrecébe zárva.

még a darvak hátra vannak,
mennek õk is, most akarnak:
nem nézi, csak hallja õket.
mert tudja jól, ott fenn mi szól,
ismeri a költözõket.

megkisérté egyszer-kétszer:
nem bírná-e szárnya még fel;
hej, dehogynem bírná szárnya,
csak ne volna hosszu tolla
oly kegyetlen megkuszálva!

árva madár, gólya madár,
sohse nõ ki tollad, ne várd,
soha többé, f-gyos télig;
mert, ha épen nõ is szépen:
rossz emberek elmetélik!

lirik lagu lainnya :

YANG LAGI NGE-TRENDS...